Giles
Harry

[H�l�k�rlet �s k�rny�ke]

H�tv�ge. A Griffend�l klubhelyis�g�nek ablakain a nap f�nyl� sugarai sz�llnak be, amelyek a szob�ban lak�k szemeit igencsak irrit�lj�k, f�leg ha m�g aludni szeretn�nek. M�r csak Giles aludt a szob�ban, szerette kihaszn�lni a h�tv�ge ny�jtott lehet�s�geket, ilyen volt a d�lig alv�s is, na �s persze az, hogy nem kellett rohanni az �r�kra �s att�l rettegni, hogy elk�sik. Mikor felk�sz�l�dott �gy�b�l az ajt� nyit�dott �s az �sszes szobat�rsa kiment sutyorogva, s becsukt�k maguk ut�n az ajt�t, de olyan lassan �s halkan mintha m�g aludna valaki, bizony�ra nem vett�k �szre, hogy a barna haj� m�r fel�lt az �gy�ban. K�k �riszei egy darabig az ajt�t n�zt�k, majd egy s�hajt�s k�zepette lerugdosta mag�r�l az arany �s v�r�s sz�nekben �sz� takar�j�t mag�r�l �s c�lba vette a f�rd�t. Egy gyors zuhany, s j�hetett egy kis f�s�lk�d�s. K�cait sikeresen kisim�totta, de a biztons�g kedv��rt m�g egyszer megf�s�lte. Szemeib�l kiszedte az ottmaradt csip�kat, majd miut�n elfogadhat� �llapotban volt egy �ra k�sz�l�d�s ut�n nekirohant a b�r�ndj�nek, ahol m�g a tiszta p�l�t �s nadr�gj�t kivette �s mag�ra h�zta. Nem volt benn�k semmi extra, csak egy v�r�s ing �s egy k�k nadr�g. Cip�je a bej�ratn�l volt, tal�rja pedig a sz�kre volt dobva, sietve mindkett�t mag�ra h�zta. A p�lc�j�t az �gy melletti szekr�nyr�l levette, semmik�pp sem indulhat el valaki en�lk�l, f�leg ilyen id�kben...
Nem indult el �res k�zzel, ha nem tal�l mag�nak partnert, akivel besz�lgethet valamit az�rt csin�lnia kell. Egyik szobat�rs�nak �jjeli szekr�ny�n egy k�nyv d�szelgett, azt megfogta �s indult ki a szob�b�l. Az ajt�t becsukta maga ut�n, majd k�vetkezett a klubhelyis�g �tv�g�sa. A l�pcs�k nem voltak morcos hangulatukban, de az�rt durv�n r�ntott�k meg magukat, mik�zben Gilest sz�ll�tott�k a nyugati sz�rny fel�.

[Udvaron]

Lass� l�ptekkel ugyan, de v�gre oda�rt a sz�k�k�thoz. Egyszer csak h�ta m�g�tt egy ismer�s t�nik fel, aki nem habozott, beleord�tott a f�l�be. Giles teste megr�ndult egy pillanat erej�ig, de tudta, hogy nem lehet m�s a m�kamester, mint...
- Byron! - � is egy Griffend�les, m�ghozz� a barna haj� szobat�rsa. Mondhatni j� bar�tok, de olykor t�lz�sba viszi a cseveg�st, ami m�r ideges�t� lehet nem csak neki, az eg�sz vil�gnak �s nem utols� sorban egy cs�nytev�.
- K�rd�s? k�r�s? �haj? s�haj? - Egy id� ut�n term�szetesen kisz�m�that�, nem besz�l k�l�n�sebben olyanokkal, akikb�l ne tudna kih�zni egy kis hasznot. Senki sem �rti hogy ker�lhetett a Griffend�lbe, ebb�l is l�tszik, hogy az a S�veg m�r nagyon a v�g�t j�rja. Az illet� nem v�laszolt, csak elloholt onnan egy csapat l�nyhoz. Giles egy halv�ny mosoly k�s�ret�ben megcs�v�lta a fej�t, majd az eddig �res �s �rny�kolt padra �lt, a sz�k�k�t k�zel�be. L�bait sz�tterpesztve pr�b�lt egy k�nyelmes p�zt �lteni. A k�nyvet, ami eddig �l�ben foglalt helyet k�zbe vette, nem nz�te meg bor�t�j�t, el�sz�r megvizsg�lta: Nem volt t�l vaskos, a k�t�s sem s�r�lt, teh�t nem lehetett r�gi. �rdekl�dve ford�totta meg, majd a k�nyv bor�t�j�t maga fel� ford�totta.
- Gilderoy Lockhart - T�r�k a trollokkal.. Ezt nem gondolhatja komolyan...
Mik�zben hangosan olvasta a c�met, szem�ld�ke egyre feljebb szaladt homlok�n, eg�szen addig, m�g hangja is el�rte a legv�konyabbat. Nevets�ges volt sz�m�ra, hogy vannak m�g olyan var�zsl�k, akik ilyen badars�gokat is tudnak olvasni, r�ad�sul az ilyet m�g kirakj�k a polcukra, mintha dicsekv�snek sz�m�tana, hogy nekik van ilyen k�nyv�k. Els� �vfolyamban volt szerencs�je megismerni az �r�t, aki egy cseppet sem �rtett a var�zsl�shoz, majd k�s�bb ki is der�lt, hogy mindegyik k�nyve hazugs�g, csak t�l �l�nk volt a fant�zi�ja. Egy sz�rakozott arckifejez�s, m�g egyszer megforgatta kez�ben a k�nyvet, majd maga mell� dobta. �gy t�nt �t cseppet sem �rdekli �s m�g arra sem j�, hogy az unalmat el�zze. A padon h�trad�lt, fej�t is h�tradobta, szemeinek sark�b�l viszont �beren figyelte a k�zeled�ket. 

Harry a mai nap reggel�n azon morfond�rozott, hogy bizony elk�lne n�mi kviddics edz�s, egy teljesen k�l�n, elszepar�lt gyakorl�s a t�bbiekt�l t�vol. Nem is a cikeszre ir�nyul�an, egyszer�en csak rep�lni, �sszehozni n�h�ny, egyesek sz�m�ra vadnak t�n� mozdulatsort. B�rmit, csak v�gre azt �rezhesse, hogy szabad, �s nem kell a mindennapos probl�m�kkal foglalkoznia. Nem utols� sorban pedig, elv�r�sokat t�masztott mag�val szemben, �s �gy gondolta, ezeket a hat�rokat nem �rte el, van mit fejl�dnie, ezt pedig gyakorl�ssal teheti meg. Az �r�k k�zben is egyre t�bbsz�r kalandozott el, mostan�ban nem volt ilyesmire energi�ja, sem pedig ideje. Rengeteg felh� gy�lemlett f�l�tte, t�bb ir�nyb�l �rkeztek a probl�m�k. Mintha az �sszes kis apr�-csepr� dolog is �t vette volna c�lba a sok hatalmas mellett. Itt volt r�gt�n a legnagyobb, m�g mindig nem siker�lt r�j�nnie, vajon Draco mi�rt �s hov� t�nik el minden egyes alkalommal a Tekerg�k t�rk�p�r�l. Pedig a titokzatosnak mondhat� dolog egyre t�bbsz�r esett meg, ami mindenk�ppen nyugtalan�totta a kis kiv�lasztottat. Term�szetesen az �lland� probl�ma, Perselus Piton mindig ott lebegett, mint valami komor es�felh� a feje felett. Ezent�l, Ron �s Hermione sem voltak az ut�bbi id�ben valami j� viszonyban, amelynek a kett� k�z�tt leledz� harmadikk�nt term�szetesen p�rszor � itta meg a lev�t. Ami�ta Lavender r�m�szott legjobb bar�tj�ra, nem volt nyugalom, egy pillanat sem. Az a vis�t�, nyiv�kol� hang az �r�letbe tudta volna tasz�tani az am�gy is terhelt elm�t. Valamint, volt Ginny, �s Dean, akiket nem tudott hova tenni.

Eld�ntv�n h�t, hogy a mai napot, ha t�rik, ha szakad kiveszi, �s nem gondol semmire a pihen�sen k�v�l indult meg a viadukt ir�ny�ba, hogy ott majd �tmehessen a h�don, le a barlangokba, onnan pedig egyenesen a griffend�l �lt�z�j�be mag�hoz venni a sepr�j�t. Hossz� �t �llt el�tte, de nem sietett sehov�, j� el�re sz�lt Ronnak, hogy a mai napon nem lesz el�rhet�, mi t�bb, Mionak is eml�tette, hogy a d�lut�nt szeretn� mag�nyosan t�lteni. A l�ny term�szetesen azonnal aggodalm�t fejtette ki, �s arr�l �rdekl�d�tt, mi is a baj. Harrynek hosszas percekbe tellett, mire siker�lt bebizony�tania �s elhitetnie, hogy „nincs probl�ma”, ami ugye az�rt enyhe t�lz�s, de egyszer�en elege lett, �s pihen egy j�t. Mindk�t j� bar�t agg�dott, de siker�lt megnyugtatni �ket, ha baj lesz, arr�l tudni fognak.

Az eb�d elfogyaszt�s�t k�vet�en Lilly �s James egyetlen fia nyugalmas temp�ban haladt a folyos�k kusza �sv�ny�n, biccentett a fel� k�sz�n�knek, a mardek�rosok mellett pedig egyszer�en sz�tlanul, nem t�r�dve azokkal haladt el. Rem�lte, hogy a mai napon egyik�knek sem �ll sz�nd�k�ban kik�nyszer�teni valami �sszet�z�st. A viadukt el�r�s�n�l azonban valami bekattant, �s hi�ba nem koncentr�lt eg�sz nap a gy�leml� fellegekre, ott hirtelen k�pszakad�s t�rt�nt, �s elkezdett j�rni az agya. M�r nem is figyelte, merre viszik a l�bai, csak haladt a folyos�kon �s udvarokon kereszt�l, teljesen mag�ba fordulva, elm�lkedve, mintha m�r hi�nyzott volna az eg�sz. Ahogyan l�pdelt, olyannyira nem figyelt el�re, hogy �rezte, amint a t�rde megakad valamiben. Egy pad volt az, amelynek t�loldal�n egy griffend�les h�zt�rsa napozott �ppen, vagy ki tudja mit tett. Harry zavartan tekintett r�, mik�zben t�rd�vel a padra rogyott, kezeivel pedig annak t�ml�j�t t�masztotta.
- Szia!
H�zt�rs volt, illett k�sz�nteni, ezt k�vet�en azonban zavartan tekintett ism�t k�rbe, hogy felm�rje, hol lehet a Roxfortron bel�l. F�l perc kellett, mire tiszt�v� v�lt a k�p, �s felfogta, hogy bizony k�zel-t�vol sincs az �lt�z�t�l.

Mivel l�tta, hogy itt bizony senki olyan sem j�r, akivel tudna egy j�t besz�lgetni behunyta a szemeit, feje h�tra d�ntve maradt. A friss szell�, ami haj�nak minden kis szeglet�t felborzolta kellemes volt ebben az igen meleg id�szakban. Fel sem t�nt neki, hogy � voltak�pp szund�t, legal�bb is nagyon azon van. Az alapzaj megmaradt, az �ra kong�s�t figyelmen k�v�l hagyta, a percek pedig csak teltek �s teltek. A fa�gak lust�n mozogtak, s rajtuk a levelek daloltak. Egyre nagyobb s�hajokat vett, teste azonban az eredeti �llapot�b�l nem mozdult. Csak egy halv�ny k�pet siker�lt l�tnia becsukott szemekkel: Egy fi� h�g�n, Calinen volt �s b�ntotta. K�v�lr�l az �rz�sek nem mutatkoztak, ugyanaz a nyugodt tekintet, m�g egy szem�ld�krebben�s sem volt, bel�l viszont a k�osz teljess�ge uralkodott. Hirtelen � is megjelent, mint egy oda nem val� k�p �s egy S�b�lv�ny �tokkal siker�lt is mozdulatlann� dermesztenie a t�mad�t. Hi�ba ford�totta maga fel�, nem volt arca vagy nagyon elmos�dott. Mindek�zben az �r�k teltek, az eb�did� elm�lt, � pedig egy falatot sem evett, csak �lm�ban nyugtatta egyetlen testv�r�t.  
Egy hangos robajra �bredt fel, amely egy Griffend�les �s egy Mardek�ros k�z�tt t�rt ki. Giles nagyon lassan nyitotta ki a szemeit, majd meg is kellett d�rzs�lnie, hogy ne halv�ny k�peket l�sson bel�l�k. Val�sz�n�leg a z�ld kezdte, de a h�zt�rs nem engedte mag�t, persze ez �rthet� is. Nem t�rheti minden Griffis, hogy �tgyalogoljanak rajta, van aki ki�ll mag��rt. H�t, ebben a helyzetben � sem tett volna m�sk�pp. M�r azon gondolkodott, hogy seg�t neki, de k�zben m�r odaszaladtak n�h�nyan. Nem kellett sokat v�rni ahhoz, hogy a t�bbiek is odagy�ljenek, de h�la az �gnek egy tan�r �ppen arra j�rt, �gy nem lett komoly baj az esetb�l. Elbambulva n�zte a feloszl� t�meget, akik szem�kb�l szikr�kat vetettek egym�s fel�.
A bambul�st hirtelen egy hang t�rte meg, amelynek az ir�ny�ba r�gt�n oda is kapta a fej�t. Egy szem�veges, kiss� bozontos fekete haj� egy�n volt az, akit a Roxfortban m�r j�l ismernek, plusz a besz�lget�sekkor a t�bbiekkel azt is meg lehetett tudni, hogy nem bajkever�, csak egyszer�en a baj tal�lja meg �t. Harry Potter.
- Szia.
Tal�n Giles r�la sokat tudott, de val�sz�n�leg a m�sik f�l semmit. A fi� el�gg� zavartan �lt le mell�, a k�nyvet, amely el�g sok kellemetlens�get okozhatna neki ha esetleg megl�tn� a m�sik f�l maga fel� h�zta �s �trakta a m�sik oldal�ra. Miut�n v�gzett a m�velettel egy reflexszer� mozdulattal kez�t ny�jtotta fel�.
- A nevem Giles. Giles Lawrence, - de folytatta, mintha k�nyszer�tett�k volna r�. - neked nem kell bemutatkoznod, Harry.
Nem volt m�g alkalma szem�lyesen besz�lni vele, csak a m�sik k�t bar�tj�val l�tta mindig, akikkel minden �vben bajba ker�lt. Giles vizsg�lgatta egy darabig Harry zavart tekintet�t, de nem tudta meg�llni, hogy ne k�rdezzen r�.
- J�l vagy? - A k�vetkez� mondat szinte r�gt�n kics�szott a tork�n, valahogy kiv�ncsi volt arra, hogy igaz-e amit besz�lnek, na �s ki ne tudna egy ilyenr�l ha nem pont �? - V...Tudodki t�nyleg visszat�rt?
Hangja egy kicsit megremegett, b�r nem f�lt, csup�n hirtelen a S�t�t Nagy�r val�di nev�t akarta kimondani. Giles sok mindenr�l marad le, legf�k�pp az ilyen dolgokr�l, amelyek az eg�sz vil�got befoly�solj�k. Nem szeretett volna faggat�zni, b�r ez nyilv�nval�an azz� sikeredett. Tekintet�t elkapta r�la, olyan volt, mintha nem is ezen a f�ld�n j�rna. Kezeit b�multa, amelyeket halkan t�rdelt, haj�t szem�b�l kif�jta, majd kez�vel belet�rt a barna tartom�nyba. A hajtincsek visszaestek az eredeti �llapotba, csup�n l�t� szerkezet�t ker�lte ki. Nagyon �gy t�nt, mintha a szem�veges Griffend�les nem igaz�n itt szeretett volna kik�tni vagy csak egyszer�en t�l sok dolog t�rt�nt vele mostan�ban?

A k�sz�n�st, valamint valamelyest zavart k�rbetekint�st k�vet�en Harrynek siker�lt meg�llap�tania, hol is tart�zkodik a kast�lyban. Egy pillanatra ism�t elmerengett, most azonban azon, mennyire elsodort�k azok a fr�nya probl�m�k a val�s �tj�t�l. A legsz�vesebben elfelejtett volna mindent, s�t, az eg�szet a h�ta k�zep�re k�v�nta… azt, ahogyan b�nnak vele egyesek, azt, hogy az � nev�t mindenki ismeri. Amikor belekeveredett ebbe az eg�szbe, a legelej�n �rdekes volt meg�lnie, hogy milyen az, amikor kiv�telezett. Term�szetesen az �vek sor�n azt�n r��bredt, hogy a kiv�lasztott c�m sokkal ink�bb f�j� eml�kekkel teli, sem, mint valami �lvezhet� kit�ntet�s. Az sz�leinek k�sz�nheti, hogy �letben maradt, az �desanyj�nak azt, hogy ma is l�legzik, �s a Roxfort di�kja lehet. Olykor bizony megfordultak olyan gondolatok is a fej�ben, hogy tal�n jobb lett volna, ha soha nem der�l ki semmi, �s az �desanyja testv�r�vel, valamint annak csal�dj�val �li le az �let�t. Nem �rezte t�l j�l mag�t, de nem kellett naponta szembes�lnie azzal a tudattal, hogy az, aki meg�lte a szeretteit, m�g mindig vad�szik r�. Persze, ami�ta tudta ki tette, �les �s k�nz� bossz�v�gy �lt a lelke m�ly�n, ha tagadta, ha nem… �rezte, hogy akarja Voldemortot, v�get akar vetni ennek az eg�sznek, �s a szem�be n�zni annak az �lnok k�gy�nak.
K�sz�n�s ragadta vissza a val�s�gba, melyre ism�t kiss� �rtetlen grimasszal reag�lt. Oldalra pillantva tekintett h�zt�rs�ra, mik�zben �gy d�nt�tt, letelepszik a padra, �s kiss� kitiszt�tja a gondolatait. Ahogyan h�t�t a t�ml�nak vetette, a mellette �l� ism�t megsz�lalt, bemutatkozva. Az igazat megvallva Harry �r�lt ennek, nem akarta megb�ntani az iskolat�rs�t, de halv�ny fogalma sem volt r�la, mi a neve. Az ezt k�vet� mondat ism�t tudatos�totta benne, hogy bizony k�zismert, ha szeretn�, ha nem. Persze erre soha nem tekintett �gy, mint azok, akiket megel�z a h�rneve. Nem szerette, ha megk�l�nb�ztetik, sokkal jobban ellett volna, ha beleolvadhat az iskola di�kjai k�z�. A k�vetkez�, amire a kis kiv�lasztott ism�t felkapta a fej�t, a mondhatni j�l megszokott k�rd�s.
- Persze, csak kicsit elgondolkodtam, �s nem igaz�n figyeltem, merre is visznek a l�baim.
Az �jb�li tekintetek �sszeakad�s�n�l elmosolyodott, b�r val�sz�n�leg l�that� volt, hogy ez ink�bb aff�le er�ltetett nevet�s, sem, mint sz�vb�l j�v�. A mondat m�sodik fel�t nem igaz�n akarta lereag�lni, jobban mondva, nem szeretett volna besz�lni a t�m�r�l, hiszen a mai napot a pihen�snek szerette volna szentelni.
- Igen, a h�r igaz, de nem szeretn�k r�la besz�lni.
Tette hozz� mell�kesen, mintha ez a legterm�szetesebb besz�lget�s lenne a vil�gon, noha val�ban nem akart ma err�l diskur�lni. Mivel rep�lni indult, �gy d�nt�tt, ha m�r a h�zt�rsa lesz�l�totta, h�t meginvit�lja, elv�gre nincs kikapcsol�bba a sz�guld�sn�l.
- Te is DS tag vagy!
J�tt a hirtelen felismer�s, amely teljesen m�s sz�nben t�ntette fel az ismeretts�get. Igaz, Harry nem ismerte a fi�t n�vr�l, mert nem besz�lgetett vele az edz�sek alkalm�val, de valamikor el kell kezdeni ugyeb�r.
- Van kedved rep�lni egyet? Az �lt�z�kig besz�lhet�nk, �gy gondolom a DS-t illet�en van mir�l.
Mosolyodott el ism�telten, ez m�r sokkal fellazultabb mosoly volt, mint az el�z�, noha a t�ma nem volt humoros. �j helysz�n kellett, �s kivel lehetne besz�lgetni err�l, ha nem egy taggal… h�tha � tud valamit javallani, ami nem jutott esz�be sem Hermion�nak, sem Ronnak, sem neki.

A leveg� tiszta volt, m�gis a barna haj� Griffend�lesbe azt az ill�zi�t keltette, mintha g�z keveredne vele, s minden egyes szippant�skor keveset vitt be t�dej�be, arc�n fintorok jelentek meg. Szemeit �sszeh�zta, bal oldalon l�v� szem�ld�ke homlok�n r�ngat�zott, a jobb felet pedig er�sen beh�zta, szem�vel majdhogynem egybeolvadt. Kezeivel olykor egy kisebb szelet t�masztott, zavaros tekintet�t pr�b�lta mindig a m�sik fel� ford�tani, hogy ne legyen bel�le f�lre�rt�s. Ha lenne kivel, most biztosan �sszen�zne, de mivel a besz�lget�s csak k�tf�b�l �llt, a zavart arckifejez�st letette �s felkapta mag�ra a gyanakod� t�pust. Szemei kis r�sben h�z�dtak �ssze, �gy f�rk�szt�k Harryt. Nem szerette volna er�ltetni, �gyhogy csak lassan b�lintott egy �vatosat, azonban biztos volt benne, hogy - ak�r �nk�nytelen�l, ak�r direkt -, ezt m�g firtatni fogja vele. Ak�rmennyire se akar besz�lni r�la, � is tagja Dumbledore Sereg�nek, minden fontos dologr�l tudnia kell, amely az ellens�ggel kapcsolatos.
- Igen, val�ban az lenn�k, vagy mi a sz�sz...
�riszeit levette a szemben l�v��vel, pr�b�lt egy er�ltetett mosolyt fakasztani arc�ra, pontosan olyat siker�lt neki, mint amilyet Harry produk�lt az im�nt. Egyszerre nem tudta eld�nteni mit �rezzen a besz�lget� t�rs ir�nt: s�rt�d�tt legyen, ami�rt pont az egyik alap�t�tag nem tudott a l�tez�s�r�l? B�nt�dott legyen, ami�rt l�thatatlannak n�zte, vagy csak k�sz�nje meg neki, hogy felvil�gos�totta arr�l, hogy a t�bbi di�k is ugyan�gy van vele? A h�res Harry Potter ugyan mi�rt is tudna egy olyan szem�lyr�l, aki hasonl�an, mint � elvesztette sz�leit, viszont nem t�l�lte a t�mad�st, hanem h�g�val egy�tt megsz�k�tt a Hop-porral a kandall�ban; na �s persze arr�l a t�nyr�l se feledkezz�nk meg, hogy az � sz�leit nem Voldemort, hanem annak a szolg�i v�geztek vel�k. A hirtelen felhalmoz�dott gy�l�let a fi� ir�nt nem tudta honnan j�tt, de egy fejr�z�ssal el is k�ldte elm�j�b�l: seg�teni akart a S�t�t Nagyurat elt�ntetni a f�ld sz�n�r�l �s egy�ttal meg�lni sz�lei gyilkosait, akiknek az arc�t halv�nyan, de l�tta a maszk m�g�tt: Egy�ttal biztos is volt abban, hogy felismern� �ket. Szemeivel visszatekintett az illet� arc�ra �s �rezte, ahogyan egy nagy adag indulat keletkezik benne. Elj�tt a sz�h�ny�s ideje.
- Nevezheted ezt az eg�szet egy�ni harcnak, de ostoba vagy, ha nem veszed �szre magad k�r�l a sok seg�t� kezet. Meg kell b�znod azokban, akik melletted �llnak, Harry.
A mosoly n�lk�li arc szinte r�miszt�v� v�lt ahogyan besz�lt, s tengerk�k szem�b�l csak �gy �radt az �szintes�g, ami tal�n mag�val is ragadta a "kiv�lasztottat" �s meg�rtette v�gre, hogy a csat�t nem egyed�l kell v�ghez vinnie. Ha kell, ak�r � is �let�t �ldozza a j� �gy �rdek�ben. A hangulat egyszerre megfagyott, mintha dementorok k�r�ztek volna a fej�k felett, de sz� sem volt a csukly�s, foszl� l�nyekr�l: A szavainak ereje volt ez a rideg sz�tlans�g.
- Mellesleg nem tartozik a kedvencem k�z� a sepr�lovagl�s, de ha m�g mindig szeretn�d, hogy veled menjek, a te kedved�rt rep�lhet�nk egyet.
Az igazat megvallva f�lt att�l, hogyan fogja lereag�lni a dolgot, de a b�tor�t� szavak m�lyebbre mentek, mint a k�telked�s: "Rem�nykedj, �s b�zz az �szt�neidben!" egyre hangosabb lett bel�l saj�t hangja, majd egy l�ketet t�ve mindk�t kez�vel felk�sz�l�dott a padr�l, a r�miszt�en borzalmas k�nyvet is felemelte, hiszen vissza kell vinnie majd szobat�rs�nak. Mutat�-�s h�velykujj�val tartotta a k�tetet, a nagy adag undort nem csak ez, de arckifejez�se is el�rulta. �sszeszedte mag�t, majd v�lla ir�ny�ba ford�totta fej�t, ahol az ismeretlen ismer�s �lt. Ezt egy biztat� mosoly �s egy biccent�s k�vette Harry fel�.

Harry addig a fenek�n maradt, am�g a fi� besz�lt, r�ad�sk�nt �lt a gyan�perrel, hogy a m�sik bizony kiss� indulatosabb hangnemet vett fel. El�sz�r nem �rtette, mi�rt is lehet, de azt�n olyan sejt�se t�madt, hogy a mellette �ld�g�l� esetleg zokon vette, hogy nem ismerte fel azonnal, az pedig val�ban kibor�t� lehetett, hogy annak ellen�re, a DS tagja, a nev�t sem tudta. Az alap�t�s alkalm�val rengeteg dolog kavargott a fej�ben. Az �v els� szakasz�ban pr�b�lt az edz�sek alkalm�val megismerkedni azokkal a di�kt�rsaival, akiket csak l�t�sb�l, vagy egy�ltal�n nem ismert m�g. �gy t�nik maradtak fekete foltok, �s nem volt el�g figyelmes, ami az � hib�ja. Nem takar�zhat azzal az ember, hogy ne haragudj, de rengeteg dolgom akadt. Igenis, figyelni kell a k�rnyezet�re, �s ezt nagyon j�l tudta. F�leg, hogy Hermione �s Ron napr�l napra ezt sulykolt�k bel�. Ron szavakkal, a l�nyt�l olykor kapott az �ppen keze �gy�ben l�v� k�nyvekkel is, vagy az �kl�vel. Eddig fel sem t�nt neki, de Mio bizony szerette a testi feny�t�st. A gondolatra akaratlan elmosolyodott, ami pontosan akkor t�rt�nt, amikor a mellette �l� Giles azt v�zolta fel, hogy bizony b�znia kell m�sokban.
- Tudod, ezt t�bben mondj�k, de mindig is az volt a v�lem�nyem, azt ki kell �rdemelni!
A szavai cseppet sem voltak s�rt�ek, legal�bbis nem sz�nta �ket annak. Egyszer�en felv�zolta, hogyan �rez ezekkel a dolgokkal kapcsolatban. Azt�n persze, a m�sodperc t�red�ke alatt kapcsolt, hogy esetleg m�sk�ppen hangzott, ahogyan gondolta.
- Ne �rtsd f�lre…
Kezdte aff�le menteget�z�sk�nt, mik�zben a griffend�les fi� arc�t f�rk�szte.
- … nem ellened ir�nyult!
Kiss� zavarodottan �llt fel a padr�l, majd vakarta meg a tark�j�t. Ilyenkor mindenki ezt szokta csin�lni, � sem kiv�tel al�la. Valahogyan terelni szeretett volna, mert t�nyleg nem �llt sz�nd�k�ban b�nt�an viselkedni.
A rep�l�s �gy festett nem �ppen nyer� �tlet, tekintettel a m�sikra nem indulhat neki, hiszen � sem sz�vesen menne teszem azt Hermion�val �r�k hosszat a k�nyvt�ri k�nyvek k�z�tt kutakodni.
- Akkor hagyjuk a rep�l�st, viszont javaslom, menj�nk le az �lt�z�kh�z. �t k�zben nyugodtabban besz�lhet�nk.
Sajn�latos m�don a Roxfortnak megvolt az a rossz szok�sa, ha az ember elmondott a m�siknak valamit, akkor azt m�snap m�r �tsz�r kiferd�tve hallotta vissza a k�zeli ismer�s�kt�l. Az ellens�gesebben viselked�kt�l pedig egyenesen m�st, amir�l sz� sem volt el�tte. Nem igaz�n szerette volna, ha a mardek�rosok holnap azon cs�mcsognak Dravo el�tt, a DS ism�t szervez�dik. T�ny, a sz�ke, �si ellen mostan�ban igen elfoglalt volt, �s alig lehetett l�tni a t�rsaival. Meglep� m�don a k�t pincsij�t is mag�ra hagyta olykor.
Harry megv�rta, m�g Giles felz�rk�zik mell�, majd lass� l�ptekkel indult meg a viadukt ir�ny�ba, hogy onnan �tmehessenek majd a fah�don, le a Bagolyh�z fel�. Ahogyan haladtak, kelletlen�l is �szrevette a k�nyvet, �s annak fog�si m�dszereit, amelyb�l arra k�vetkeztetett, nem �ppen kedvelt darab.
- Mi�rt hoztad le, ha ennyire nem kedveled?
Tette fel a k�rd�st �rdekl�dve, j�val sz�lesebb mosollyal az arc�n, mik�zben a k�t ujj k�z�tt tartott olvasm�nyt m�regette.

Ah�nyszor csak visszap�rgette agy�ban az elmondottakat, annyiszor meg is b�nta. Nem lett volna szabad hozz�v�gni eff�l�ket, f�leg nem �gy gondolkodni, mint ahogyan azt ellens�gei teszik. Arra gondolt, hogy ha nincsen Harry � sosem tanul meg ennyi hasznos var�zsig�t, b�rmilyen tan�r is l�pett volna Umbridge hely�be. Senki nem lett volna ilyen el�rel�t� a tan�rok pedig feln�ttek; �s j�l tudjuk, hogy �k ink�bb megk�m�lik a „gyerekeket” az ilyesfajta dolgokt�l. Persze mint mindenhol, itt is kiv�telt �lvezhetett k�t tan�r: Az egyik R�mszem Mordon volt, aki mindenki �mult�ra saj�t �r�j�n mutatta be a h�rom f�benj�r� �tkot. Kegyetlen volt, m�gis megb�jt benne egy kis seg�t�k�szs�g. Harmad�vben kapt�k meg �t, mint ex-aurort s�t�t var�zslatok kiv�d�se tan�rk�nt. A m�sik, aki m�g versenghetett Harryvel vagy �pp Mordonnal, az nem volt m�s, mint Lupin. � ugyan nem mutatott nekik �tkokat, m�gis minden apr�s�gra odafigyelt, minden di�kra volt egy kis ideje. Noha esetenk�nt teljesen depresszi�s hangulatba volt �s a teliholdas �jszak�kon szinte k�dd� v�lt – olyan pletyk�kat hallott a Mardek�rosokt�l, amit egyszer�en nem akart elhinni, �gy ink�bb nem is t�r�d�tt vele – foglalhatta el a m�sodik helyet a rangl�tr�n.
Bizony�t�kk�pp, hogy sz� n�lk�l is r�j�jj�n a m�sik f�l most mire is gondol, far zseb�nek jobb oldal�ba ny�lt, ahonnan egy �rme ker�lt a kez�be. Harry fel� villantotta, majd gyorsan visszadugta a zseb�be, nehogy valaki �szrevegye.
– Mindig magammal viszem, b�rhov� is megyek. N�ha felkapom �s akaratlanul n�zegetni kezdem, h�tha felt�nik egy �j id�pont, de semmi.
Sz�pen felv�zolta a helyzetet, miszerint � nem �rti, mi�rt fulladtak be az �r�k, hov� t�ntek a boldog �r�k, amiket a Sz�ks�g szob�j�ban t�lt�ttek el. Igaz, a rajta�t�s egy el�g j� �rv a m�sik r�sz�r�l, de ez m�g mindig nem indok, hogy hagyj�k abba a gyakorl�st. A szavait�l egy�ltal�n nem lep�d�tt meg: � is hasonl�k�pp gondolkodik, m�gis m�st v�r t�le, mint mag�t�l.
– Ez egy j� �rv. – A k�vetkez�kre, amikor hirtelen feljebb emelkedett a hangsz�ne p�r fokkal szem�ld�kr�ncolva n�zett r� – az �rtetlen arckifejez�st, amit v�gott m�g egy vak is megl�thatta volna. – Te meg mir�l besz�lsz? Mit nem �rtek f�lre? Meg k�ne tanulnod laz�tani.
Noha legbel�l eg�szen m�st jegyzett meg mag�nak, jobbnak l�tta nem �tni a vasat. Felemelte balj�t, majd vigyorogva megpaskolta a m�sik v�ll�t. A keze megr�ndult, egy pillanatig az forgott le agy�ban, hogy meg k�ne fojtania, most �gyse l�tn� senki, hogy � volt. Gondolata m�g a saj�t szem�ben is nevets�gess� tette �nmag�t. Ha nem is ismerte meg, m�g akkor is norm�lisan kell viselkednie, �gy h�t visszafogta mag�t, kez�t a v�llr�l a padra tette, majd megr�ntotta �s fel�llt. A hirtelen gyakorlat gondolata szinte a semmiv� foszlott, Harry r�gt�n csak besz�lgetni akart. V�szj�sl�an oldalra ford�totta fej�t, kez�t cs�p�re tette.
– Na �s mi lesz a rep�l�ssel? Nincs kifog�som ellene, b�r az m�r csak mell�kes, hogy nekem nincs sepr�m, de gondolom valahol csak tal�lunk.
M�sodik megjegy�s�t egy hossz� b�lint�ssal k�nyvelte el. Tiszt�ban volt vele, h�ny olyan dolog van a pakliban, ami az ism�telt lebuk�s �tja fel� vezetheti �ket. V�gre elhagyt�k az udvart �s elindultak az eml�tett hely ir�ny�ba. Harry gyorsabban l�pkedett, mint azt Giles k�pzelte volna: se perc alatt elt�nt mell�le �s m�r �tven m�terrel el�r�bb volt. Kocog�sra v�ltotta a gyalogl�st, a k�nyv mindek�zben �gy billent jobbra-balra, mintha azt az �rz�st kelten� a szembe j�v�nek, hogy a fi� r� akarja dobni. Mikor v�gre siker�lt utol�rnie felvette a m�sik temp�j�t, hogy egyszerre tudjanak haladni. �ppen akkor k�sz�lt arra a tekintete, mikor az illet� len�zett a k�nyvre. Kapott is egy k�rd�st, amire r�gt�n v�gott is egy fintort.
– Ugyan m�r, k�rlek…Ki kedveli ezt a sz�jh�st? T�l sok volt a szabadideje �s �rt mag�r�l sok-sok k�nyvet. Egy�bk�nt meg csak felkaptam az egyik �jjeli szekr�nyr�l, valamelyik szobat�rsam�, b�r m�g mindig nem fogtam fel, hogy k�pes ezt olvasni.
M�g l�tv�nyosabb fintora el�rulhatta, mire is gondol e szent percben: Legsz�vesebben eldobn�, de vissza kell vinnie.

 A k�nyvr�l val� �lelmes megjegyz�s folyom�nyak�nt a Roxfortban m�r hatod�v�t t�lt� Harry elmosolyodott, �s kelletlen b�lintott, egyet�rt�s�t bizonygatva. Beleolvasott a remekm�nek k�zel sem nevezhet�, k�nyvnek titul�lt f�rmedv�nybe, �s bizony az � tetsz�s�t sem nyerte meg. T�k�letesen egyet kellett �rtenie a mellette s�t�l�val, mely szerint j� messzire el kellene haj�tani, vagy legal�bbis a Sz�ks�g Szob�j�ban lehunyt szemmel bev�gni a kacatok k�z�, nehogy v�letlen�l is r�akadjon az elk�vetkezend�kben. Ahogyan s�t�ltak, �s ezen gondolatok furakodtak a fej�be, a Sz�ks�g Szob�j�r�l akaratlan, de ism�t fel�tl�tt benne a probl�ma forr�sa, mi�rt is nem tud m�g edzeni a DS. Kell egy hely, ahov� a di�kt�rsak elf�rnek, �s alkalmas eff�le gyakorlatok lebonyol�t�s�ra. Els� sorban olyan helyen kell lennie, amely nincs szem el�tt, tov�bb� az sem �rt, ha hangszigetelt, persze ez nem akad�ly, hiszen akad var�zsige, amellyel k�pesek az adott helyis�get elszigetelni a k�lvil�gt�l. B�bukat, �s c�lt�bl�kat majd szereznek, �s megb�v�lik azokat is k�j�k �s kedv�k szerint… azonban, a helynek val�ban olyannak kell lennie, amelyet t�bbsz�r is haszn�lhatnak, an�lk�l, hogy a lebuk�s vesz�lye fenyegetn� �ket.
- Am�g s�t�lunk, besz�lhet�nk, persze halkan. Nem szeretn�m, ha kelletlen f�lekbe jutna…
Kezdett bele a mond�k�j�ba, majd egy l�legzetv�telnyi id�t k�vet�en folytatta is.
- … kell egy hely, ahol a DS �jra megkezdheti az edz�seit.
Mondatai k�zben oldalra tekintett, szemkontaktust szeretett volna kialak�tani a m�sikkal, hiszen fontos t�ma ker�lt k�zpontba.
- Hermione, Ron �s �n m�r gondolkodtunk, de egyel�re nem jutott esz�nkbe semmi elfogadhat�. A Sz�ks�g Szob�j�ba nem mehet�nk vissza, azt lebuktatt�k, �s b�rmikor megtehetik �jra. Az lenne az els� hely, ahol �jra keresn�nek minket, ha megkezden�nk az edz�seket.
Itt egy pillanatra elcsendesedett, mert esz�be �tl�tt egy hely, de az k�zel sem a biztons�g�r�l volt h�res, �s a kijut�s sem lenne egyszer� a kast�lyb�l.
- Fontos, hogy a hely j�l megk�zel�thet� legyen, m�gis, ha valakit elkapnak, ne legyen evidens, hov� is megy. Amennyiben vannak �tleteid, esetleg a DS-ben l�v� bar�taidnak, nyugodtan keressetek b�rmelyik�nket. Persze, ha m�r most van elk�pzel�sed, hallgatom, elv�gre ez�rt indultunk.
Elmosolyodott, ahhoz k�pest, hogyan botlott bele a padba, �s mit tervezett m�ra, m�r megint ott tartott, hogy a pihen� jobb�ra ism�t agyal�ssal �s mereng�ssel fog telni. Ez azonban m�r nem zavarta, mert olyan dolog ker�lt el�t�rbe, amely a bar�ti k�rt szolg�lta.
Lassan haladtak az �sv�nyen, �s kihalt folyos�kon, Harry nem igaz�n akart sietni, hogy mindent j�l kit�rgyalhassanak. Hermione �s Ron is rengeteget agyalt m�r a helyen, de nem tudtak d�ll�re jutni, �gy nem �rt bevonni a csapatot seg�ts�g gyan�nt, elv�gre az�rt bar�ti k�r, hogy egym�son seg�tsenek.

A b�lint�sra szinte egy reflexszer� mozdulattal, �k�llel gyeng�n meg�t�tte a m�sik h�t�nak fels� r�sz�t. Arc�n a mosoly f�l�ig szaladt. Mik�zben mentek tov�bb, feleleven�tette az els� eml�ket, amely Lockharttal volt kapcsolatos: Eml�kszik r�, mekkora h�h� volt els� �v�ben az Abszol �ton, autogramokat osztogatott minden kedves jelenl�v�nek (persze a t�bbs�g l�nyokb�l �s n�kb�l �llt), majd minden k�tet�hez egy sz�p kis besz�mol�t tett. � teljesen v�letlen�l ker�lt be ebbe az �zletbe, szinte mag�val sodorta az �r. Hi�ba pr�b�lt kiszabadulni a t�megb�l, azok nem engedtek, s�t, el�bbre tolakodtak a „h�res” �r�hoz. Mindent egybev�ve ott l�tta meg el�sz�r Harryt is: Amikor a sz�jh�s mag�hoz r�ntotta, majd odaadta neki az �sszes kiadott k�nyv�t, azt�n egy hatalmas vaku szabadult ki a f�nyk�pez�g�pb�l, amely a Reggeli Pr�f�t�ba k�sz�lt. L�tszott rajta, hogy cseppet sem tetszik neki a dolog. Most, hogy ez agy�ba ilyen sz�pen lej�tsz�dott k�nytelen volt megosztani a gondolatot a mellette halad�val.
- �, k�pzeld. Akkor l�ttalak meg el�sz�r, amikor a Czikora �s Patz�ban volt�l. Ha j�l sz�molom, akkor volt�l m�sod�ves. Akkor �s ott l�ttalak meg el�sz�r, b�r el�g kellemetlen, hogy pont Lockharttal egy�tt �lsz az eml�kemben.
Mik�zben mondand�ja v�g�hez k�zel�tett hirtelen elfogta egy, amolyan kuncog�s-f�le: El�gg� rossz lehet egy olyan emberrel �lni egy m�sik gondolataiban, akit gy�l�l. A kez�ben �pphogy tartott k�nyves kez�vel legyintett egyet. B�r azt m�g a mai napig se �rti, mi�rt fosztott�k meg S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se tan�ri posztj�t�l (nem mintha nem �r�lne neki). Pontosan tudta, hogy ez a t�ma egy�ltal�n nem ide tartozik, azonban l�tott a h�tuk m�g�tt haladni egy settenked� Mardek�rost, �gy ink�bb az elmondottakra nem komment�l – egyel�re. – Vajon most mi lehet vele? Ha j�l eml�kszek, valamilyen eml�kezetkies�se volt az �regnek, �s mily meglep�: mint mindig, te is benne volt�l a sztoriban. – csacsog� hangnem�t egy pillanatig sem hagyta el, egyre hangosabban kezdett besz�lni, h�tha azzal ler�zza a h�tuk m�g�tt halad�t, miszerint nem besz�lt�nk semmi l�nyeges inform�ci�r�l. Hirtelen gyorsabbra vette a l�pteit, intett a fej�vel a lemarad�nak, majd miut�n gyorsan be�rte, mormogni kezdett hozz�.
- Egy kelletlen ismer�s k�vet minket. Forduljunk be itt. – ezzel elr�ntotta a fi� v�ll�t, s be is �rtek a viadukthoz, s v�szesen k�zel�tettek a fah�d fel�. H�tra fordult, majd mikor l�tta, hogy leszakadt r�luk az illet�, belekezdett a mond�k�j�ba. Der�lt arccal figyelt a besz�lget�t�rs�ra. �r�lt a gondolatnak, hogy ism�t lehet majd gyakorolniuk �s tan�tani a m�sikat vagy �pp seg�ts�get k�rni a m�sikt�l. Heves b�logat�sba kezdett.
- Nagyszer� �tlet! – Gyorsan lejjebb vette a hanger�t, ez a ki�lt�s egy kicsit t�ls�gosan hangosra sikeredett. – Ez logikus, �s bizony�ra �gy is lenne. – Tette hozz� ink�bb mag�nak, mint Harrynek. – Oda nem mehet�nk vissza. De m�gis…hol tal�lunk m�g egy eldugott helyet? Ha nem tavaly, hanem most tal�lta volna meg Neville a Sz�ks�g Szob�j�t, kiz�rtnak tartom, hogy a Mardek�rosok megtal�ln�k…!
Bizony�ra ebb�l a mondand�b�l kider�lt a m�sik sz�m�ra mennyire ostob�nak is tekinti a z�ldeket. Felfigyelt az elcsukl�sra, �risz�ben l�ngok csaptak fel. Ismerte ezt a hirtelen elhalkul�st, j�l tudta: Ez egy hirtelen �tlet felmer�l�se volt.
- �tlet? Mi az? – Hangj�ban is t�k�letesen �rz�d�tt a k�v�ncsis�g, arc�r�l pedig teljesen ler�tt. A le�r�sra, ami a helyet illeti egy hatalmasat b�lintott, egyet�rt�s�t nyugt�zva ezzel, azonban semmilyen hely nem mer�lt fel benne. Igaz, �t�dik �v�t taposta, de m�g mindig nem ismerte ki teljesen a Roxfortot. L�bai hirtelen meg�lltak, majd szemei felcsillantak, mikor Harryre n�zett. Annyit csacsogott az els� �v�r�l, s csak most j�tt r�, hogy a l�nyegesebb dolgokat kihagyta.
- A Titkok Kamr�ja…! – elakad� l�legzettel n�zett, tengerk�k �riszeit le sem vette a m�sikr�l, m�g nem l�tja annak reag�l�s�t.

A k�t, fej�t gondolkod�sra �sszedug� griffend�les  lass� l�ptekkel haladt a parkokon kereszt�l egyenesen a Viadukt fel�, hogy ott �thaladhassanak majd a h�don. Harry �gy gondolta, a legjobb �t jelen helyzetben a Bagolyh�z alatt h�z�d� barlangokon �t vezet az �lt�z�kig �s sepr�t�rol�ig. Mivel �jdons�lt bar�tja jelezte, nyugodtan rep�lhetnek, de nincs mit meglovagolnia, h�t ott a hely�k. Oda�rve majd mag�hoz inti T�zvill�mot, de addig felesleges vesz�dni vele, hogy a kez�ben kelljen cipelnie. Cik�ztak a gondolatok a fej�ben, vajon hov� is lehetne kihelyezni a DS edz�seket. J� ideje nem morfond�rozott m�r ezen, akadt el�g probl�m�ja �gy is Dracoval, �s a pincsikkel. Arr�l nem is besz�lve, hogy Dumbledore is egyre t�bbsz�r hivatta az irod�j�ba eml�keket mustr�lni, h�tha tal�lnak valami gyenge pontot. Most azonban, noha a m�t a pihen�snek szerette volna szentelni, szembes�lnie kellett vele, hogy az bizony nem fog siker�lni. El kell fogadnia a t�nyt, hogy egyesek �gy tekintenek r�, mint kiv�lasztottra, �s emiatt meg kell �tnie egyfajta norm�t. M�sok �gy tekintenek r�, mint valami gyogy�sra, amely miatt a norma sz�ks�geltetik… a t�bbiek pedig egyszer�en ott piszk�lj�k ahol �rik. Term�szetesen itt a mardek�r h�z�nak becses k�pvisel�it kell �rteni. Nem tud els�t�lni egy mellett �gy, hogy az ne forduljon ut�na valami cs�p�s megjegyz�ssel. Igaz, hogy m�r fel sem veszi ezeket, de ha p�lc�t szegnek r�, h�t nem riad meg. Soha nem volt az a fajta.
A s�ta alatt Giles mosolyogva ecsetelte, hol is l�tta �t el�sz�r, azt�n milyen t�rt�neteket hallott. Ez pedig egy�rtelm�en arra utal, amely gondolatok m�r t�bbsz�r is v�gigsuhantak a fej�n. T�le m�s �rt�krendet v�rnak el a di�kt�rsak, �s hi�ba szeretne elsz�rk�lni, beleolvadni a t�megbe, egyszer�en nem teheti. Amikor az �t�d�tt, egykori SVK tan�rra terel�d�tt a sz�, hirtelen feltekintett, majd hatalmas mosollyal az arc�n sz�lalt meg.
- Nem sok semmit tehettem… az a kis vakar�k odar�ngatott mell�!
Az omin�zus bolti szerencs�tlens�g, m�ig nem heverte ki, hogy ott kellett p�zolnia a milli� galleonos mosoly�, b�rgy� majommal.
- Az eml�kezetkies�s…
Elhallgatott, majd m�g mindig azzal a mosollyal, megr�ntotta a v�ll�t.
- … semmi olyan, amit a vil�g ne heverne ki!
Azzal el�re tekintve folytatta �tj�t. M�r a Viadukt k�rny�k�n j�rhattak, amikor �rezte, hogy Giles megragadja a v�ll�t, �s �les fordul�val kanyarodik r� a term�k�vekkel rakott t�rre. Kiss� meglepetten pillantott a fi�ra, majd szavait k�vet�en h�tra. Annyira bele volt mer�lve a mond�k�j�ba, hogy �szre sem vette, esetleg b�rki a nyomukban j�rna. Mivel azonban m�r leszakadt, �gy ism�t a mellette halad�ra pillantott, �s hallgatta annak eszmefuttat�s�t.
A k�rd�sre, mely szerint mif�le �tlete t�madt, habozott, mert kiss� belegondolva, vesz�lyesnek bizonyult. Mire azonban elkezdhette volna felv�zolni, vajon a m�sik hogyan is v�lekedik, �szrevette, hogy egyed�l s�t�l. Megtorpanva n�zett h�tra, ahol Giles �gy �llt, mint akit fejbe v�gtak valamivel, �s les�jtott volna r� a felismer�s szikr�ja. Nagyj�b�l a h�d k�zep�n �llhattak, tal�n egy kiss� k�zelebb a t�lparthoz. Amit hallott meglepte.
- A kamra?
Tette fel a k�rd�st, mintha maga sem hitte volna, hogy t�rsa �ppen oda akarja vinni a DS edz�seit. Egy pillanatra letekintett a fapadl�zatra, �s gondolkod�ba esett. Hisztis mosd�j�ban van a lej�rat, de oda csak �s kiz�r�lag � k�pes bejuttatni a tagokat, hiszen a rejtek nyit�s�hoz p�rszasz�ul kell tudni. T�ny, oda le nem jut senki, de a bejut�s neh�zkes lehet. A v�c�ben �ldeg�l� l�ny szelleme kiss� kotnyeles, noha t�ny, titkot soha nem adott ki eddig. Azonban az felt�n� lehet, ha hirtelen h�sz ember oda fog j�rni, tekintettel, eleddig mindenki olyan nagy �vben ker�lte az a mell�khelyis�get, mintha fert�z�tt lenne… vagy legal�bbis egy troll lakna ott.
- Le kellene menn�nk k�rben�zni, vajon alkalmas lehet-e. Vesz�lyes hely.
Nem vesz�lyesebb ann�l, amit � maga gondolt ki pillanatokkal ezel�tt. M�r nem is igaz�n akar�dzott a rep�l�s, tekintve, tal�n akad olyan hely, ami val�ban j� lehet. Egy biztons�gi ellen�rz�s azonban nem �rt. F�lszegen ford�totta a fej�t abba az ir�nyba, amerre tartottak eddig, majd vissza a fi�, �s a Viadukt fel�.
- Sepr�… a t�rol�ban ellen�riznem kell valamit.
Azon gondolkodott, hogyan is fejtse ki, hogy egyed�l kell mennie. Megszokta m�r, hogy Hermione �s Ron vele akarnak menni, mi�rt lenne ez m�sk�ppen a DS bar�ti k�rb�l b�rkivel is. Giles meg�rdemeln�, hogy lemenjen vele, de m�gsem teheti kock�ra az �let�t egy eff�le akci�val.

Az �tvonal kitapos�s�t Harryre b�zta, neki teljesen mindegy volt, merre haladnak. Volt m�r egyszer k�tszer a sepr�t�rol�ban, �s most az a gyan�ja, hogy oda k�sz�lnek, mivel jelezte neki, hogy nincs sepr�je, ez�rt sz�llni sem tud min. Egy f�l percig megsajn�lta a mellette l�v�t, hiszen nem lehet k�nny� mindig �gy menni, hogy ne keltsen mag�ra felh�v�st. Sajnos Giles sem volt ez al�l kiv�tel, hiszen �t tekintette egy kulcsfontoss�g� szem�lynek, aki tal�n seg�thet neki kider�teni ki �lte meg a sz�leit �s mi�rt. De vajon alkalmas ez a pillanat erre? Nem, er�sen �rezte, hogy itt nem lesz sz� szem�lyes dolgokr�l, csak Dumbledore Sereg�r�l. Ha lesz r� alkalmas id�, meg fogja tenni �s abban b�zik, hogy az id�sebb griffend�les tud majd neki seg�teni. Ha m�r n�gyszer t�l�lte Voldemortot, ez a k�ly�k csak tudhat valamit.
- Nem lehet k�nny� Kiv�lasztottnak lenni. – A gondolatok t�ls�gosan elnyomt�k egym�st a fej�ben, �gy sz�ks�g volt arra, hogy egyet ki is mondjon. Mindek�zben a l�b�t n�zte, s s�hajtott egyet. Nem szerette volna rontani a hangulatot, ez amolyan kis jelz�s volt sz�m�ra, hogy �t tudja �rezni, amit a m�sik �rez, igaz, � sosem volt az a c�lk�z�ns�g, akik sokan �szrevettek volna. Halk kacaja biztos�totta r�la, hogy nem �ll sz�nd�k�ban megv�deni azt a fl�gost. Elk�pedve, de m�g mindig vigyorogva tekintett a m�sikra.
- Mit csin�lt�l azzal a szerencs�tlennel? – K�rdezte, k�zben egy m�g nagyobb mosoly mutatta, hogy van r� elk�pzel�se. B�r ha j�l belegondol � is megragadott volna minden pillanatfoszl�nyt az �gy �rdek�ben �s a di�kok�ban is. Nehezen �rtette meg, hogyhogy nem vette �szre Dumbledore a hazudoz�sait �s egy�ltal�n minek vette fel S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se tan�rnak a Roxfortba...ez m�r rejt�ly marad.
- Igen, j�l hallottad! - V�gta r� idegesen �s t�relmetlen�l a helyet illet�en, majd �gy n�zett Harryre, mint aki elismer�st v�rna. Mivel azonban ez nem j�tt, k�zelebb l�pett hozz�. Az el�tte �ll� nagyon elmerengett valamin, �gy addig nem sz�lt, m�g � sem tette. A k�vetkez� mondatot egy sug�rz� arc fogadta heves b�logat�sok k�zepette. Giles nem arr�l volt ismert, mint aki megijedne a vesz�lyt�l, s�t. Szeret pontosan a k�zep�ben cs�cs�lni, de el�tte mindent pontosan �tgondol, hogyan is sz�khetne ki vagy �pp hogyan �lhetn� meg az ellens�get. A menek�l�s nem az � reszortjaihoz tartozott, de ha meg kellett tennie, ugyan�gy megteszi.
- De ha nem tetszik az �tlet, akkor v�rom a ti�det. - A mondand�ja k�zepe t�j�n kezdett egyre jobban elhalkulni, mintha hallott volna valami f�lelmeteset vagy ijeszt�t. De nem, nem hallott m�st, csak a t�rsa szavait. Szemeivel pr�b�lta kif�rk�szni a m�sik arc�t, vajon mire is gondolt, de azt�n �gy tett mintha nem �rtette volna meg. Harrynek ak�r tetszik, ak�r nem meg kellene �rtenie, hogy a DS is ugyan�gy a bar�ti k�r�hez tartozott, mint Ron vagy �ppens�ggel Hermione. V�llat vont.
- Ok�. - Jelentette ki �gy, mint aki egyet�rtett, de nem fordult meg, hogy elmenjen. - Akkor menj�nk. - Nem fog le�llni vele veszekedni, b�r legsz�vesebben megtenn�. M�gis hogyan gondolhatja, hogy pont egy ilyen terv k�zepette egyed�l hagyja? Ilyesmi esz�be sem juthat. Lassacsk�n kezdett l�pkedni el�re, egy k�t m�terrel h�ta m�g�tt hagyva a m�sikat, azt�n visszaford�totta a fej�t. - Na, j�ssz vagy sem?

Harry a gondolatainak m�lys�geibe zuhanva �lldog�lt a fi� mellett, �s k�zben egyre csak azon kattogott az agya, hogy vajon a Titkok kamr�ja megfelel� lenne-e a DS edz�sek sz�m�ra. �rveket �s ellen�rveket keresett, felsorakoztatta �ket egym�sut�n, de nem tudta eld�nteni, azok alapj�n vajon merre h�z a m�rleg. Mehetnek, �s pr�b�lkozhatnak, avagy ink�bb vess�k el, �s t�bbet ne is ker�lgess�k a dolgot.
~ Az igazat megvallva att�l bizonyosan nem kellett tartani, hogy a bar�ti k�r�n k�v�l b�rki m�s is haszn�ln� a helyet, elv�gre p�rszasz�ul lehet csak annak lej�rat�t kinyitni abban a bizonyos mosd�ban. Myrtle biztosan nem adna ki minket, tekintve az ir�ntam val� „�rz�seit”. A helyis�g �ppen annak �ll�t sz�nhelyet, ami ellen k�zd�nk..,. megcs�fol�sa lenne Voldemortnak, de megcs�fol�sa lenne az eszm�inknek is. T�ny, a sz�ks�g nagy �r. M�sr�szr�l viszont, a Sz�ks�g szob�j�nak megvolt az el�nye, mely szerint, bement�nk az egyik folyos�n, �s t�voztunk a m�sikon, �gy �szrev�tlenek maradva Frics �s prib�kjei el�tt. A lebuk�sunk is csak az�rt volt lehets�ges, mert… ~
Itt megakadt az eszmefuttat�s, �s a kis kiv�lasztott felkapta a fej�t Giles hangj�ra. Egy pillanatra azt sem tudva, hol is tartottak a besz�lget�sben m�regette a m�sikat, majd amikor az kifejtette, ha nem tetsz� az �tlete, javalljon m�sikat, megr�zta a fej�t.
- Az �tlet nem lenne rossz, de a helyis�g sz�k�ben van a be, de legf�k�ppen a kij�ratoknak.
Most eml�kezett csak vissza, hogy a bizonyos kalandjukat k�vet�en nem volt �ppens�ggel egyszer� a kijut�s. Halov�ny, de j�les� �rz�s szaladt v�gig rajta, hogy nem kellett folytatnia a gondolatmenet�t, mert ott m�r bizony el�ker�ltek volna a Vikitria �s mardek�ros sz�lak is. Harry ism�t elmerengett, vajon az � �tlete jobb lenne? �rezte �s tudta, hogy k�r�lbel�l egyform�n �ll a k�t helysz�n egym�st�l, de csak kattogott tov�bb.
Mereng�s�b�l ism�t az �tit�rsa hangja r�ntotta vissza, aki m�r l�p�sekre j�rt t�le, mire felocs�dott. Harry b�lintva, mely szerint mehetnek z�rk�zott fel h�zt�rsa mell�, majd csendben baktatott mellette. Nem kellett m�r t�lzottan sokat s�t�lniuk, amikor el�rt�k a t�rol� ajtaj�t. Az term�szetesen nyitva volt, �gy bel�pdelve rajta a hatod�ves griffend�les azonnal megindult a helyis�g t�ls� v�ge fel�. Egy k�l�n szekr�nyben z�rta el a t�zvill�mot az utols� meccs �ta, �s �gy gondolta, most visszaviszi a szob�j�ba. Jobb helyen van az �gya alatt, mint itt, ahol b�rki k�je �s kedve szerint haszn�lhatja. A m�sik dolog, ami�rt mindenk�ppen szeretett volna bej�nni az, hogy Ginny megk�rte, tegnap a terem k�zep�n elhelyezked� kis szobor sz�j�ban hagyta az �lt�z�j�nek kulcs�t, vigye vissza neki. A sepr� felmarkol�s�t k�vet�en Harry odal�pdelt a szoborhoz, majd szem�gyre vette annak sz�j�t. A kulcs szerencs�re ott �ktelenkedett, �gy kiv�ve azt Giles fel� mutatta mosolyogva.
- Szerencs�re m�g itt volt! Indulhatunk vissza a szob�mba, ahol megbesz�lj�k a tov�bbiakat a kamr�r�l.
Volt mir�l t�rsalogni, hiszen �rveket kellett felsorakoztatni az egyik, illetve a m�sik gondolat mellett. A fi� �gy d�nt�tt, ha vissza�rtek, megosztja DS-es bar�tj�val azt a helysz�nt, amire � gondolt, azt�n majd megl�tja, mi lesz a reakci�. Egy biztos, a d�nt�sb�l nem lehet kihagyni senkit, h�tha m�soknak is vannak gondolatai a helyzetet illet�en.